Érdekes, néha megdöbbentő cikkeket olvashattok itt!

--------------------------------------------------------------------------------------------------

Darkula története...

...avagy hogyan lett vámpír egy nemzeti hősből!

Drakula gróf nem kevesebb mint 109 éve örvend töretlen népszerőségnek. Bram Stoker könyve az 1897-es londoni megjelenésekor azonnal kirobbanó sikert aratott, és azóta is a bestseller-listák élén áll. Sőt, negatív főhőse, a vérszívó vámpír meghódította a filmipart is. Már a korai, némafilmes korszakban is több tucat film főszereplője lett, s napjainkra sajátos rekordot állított fel a legtöbbször filmre vitt gonosz karakterként. Emellett számos színpadi mő és képregény, sőt egy balett is feldolgozta már Stoker rémtörténetét.

De vajon honnan merítette az író a vérszívó gróf ötletétő

Létezett-e valaha Drakula

A vámpírok hiedelemkultuszának ősrégi gyökerei vannak, és Stoker horror-regénye is a félelmetes lényekben való hit gazdag hagyományára épül. A vért a korai civilizációk az élet hordozójaként tisztelték. Ennek alapja abban gyökerezett, hogy ha valaki komoly sérülést szerez, elvérzik, kifolyik belőle az élet - tehát a vér hordozza magát az életet. Ezért úgy gondolták, hogy a vér csodákra képes: feléleszti a halottat és erőt ad a haldoklónak. Az isteneknek bemutatott áldozatok fő motívuma is a véráldozat volt, ezáltal magát az életerőt kínálták fel cserébe a bő termésért, a harci sikerekért, a kedvező időjárásért.

A régi idők gonosz szellemeinek is nélkülözhetetlen volt a vér. Ettől nyernek erőt ahhoz, hogy testet öltsenek és pusztítsanak, s ha nem jutnak hozzá a testnedvhez, elenyésznek.

A vámpírok leggazdagabb irodalmát a hinduk ősi hiedelemvilágát rögzítő írások tartalmazzák.

Gonosz halottak

és vérivó madarak

Stoker a meglepően összetett román néphitből merített a legtöbbet, melyet főként egy magyar tudóssal, Vámbéry Árminnal folytatott beszélgetései révén ismert meg. A románok uralkodó vallása, az ortodox görögkeleti kereszténység tanítása szerint aki a kiközösítés átkától sújtva hal meg, az visszajáró halott, „moroi" lesz mindaddig, amíg az egyház föl nem oldozza az átok alól. Eldugott kis falvakban a mai napig rettegnek tőlük, és nem egy helybeli véli úgy, hogy személyesen is találkozott már visszajáró gonosz halottal. Ráadásul ott vannak még a „strigoi" nevő rettegett démoni madarak, amelyek csak éjjel röpülnek, emberi húsra és vérre éhesen. A román hiedelem szerint a törvénytelen vagy meg nem keresztelt gyermekeknek, vagy a hetedik fiúk hetedik fiainak az a végzete, hogy vámpírrá váljanak. A vámpír képes arra, hogy állattá - legtöbbször denevérré vagy farkassá - változzék. Ahhoz, hogy valaki a vámpírság gyanújába keveredjen, elég annyi, hogy visszautasítsa a fokhagymát, vagy a fokhagymás ételt, hiszen a néphit szerint a vámpírok félnek a fokhagymától. A legbiztosabb vámpírriasztás, ha a ház ajtó- és ablakkereteit alaposan bedörzsölik fokhagymával.

A karóbahúzó „ördög"

Kutatásai során Stoker belebotlott egy román nemzeti hős hihetetlen, de igaz történetébe, akiből végül megszületett a gonosz vérszívó gróf karaktere. A regényben maga Drakula dicsekszik el a törökök ellen vitézül harcoló hazafias ősével, azzal a zsarnokkal, akit Karóbahúzó Vlad, azaz Vlad Tepesként ismertek. De hogyan lehet egy nemzeti hős egyben rettegett mészáros iső

Vlad a XV. században az Erdéllyel szomszédos hegyvidéki terület, a Havasalföld fejedelme volt. Festményeken és fametszeteken megörökített arcképeinek tanúsága szerint vastag bajszú, horgas orrú és nagy, meredt szemő férfi volt, a keresztségben a Vlad nevet kapta, de Drakulának is nevezték, mert családjának címerében egy sárkány, románul „dracul", ágaskodott. E szónak a román nyelvben történetesen még egy jelentése van: Ördög.

Fiatal korában hősiesen harcolt a törökök ellen, túszként fogságába is került, és ez jelentősen megváltoztatta életét, és gondolkodásmódját is. Itt leste el ugyanis a később védjegyévé vált gyötrelmes kivégzési módot, a karóba húzást. Ennek az iszonyatos kínzásnak a során az áldozat testén kihegyezett fa karót vagy vas lándzsát szúrnak keresztül, majd felállítva a földbe ássák, hogy lassú kínok között szenvedjen ki rajta.

1448-ban a csupán 18 éves Vlad megörökölte havasalföldi trónt, de alig két hónap uralkodás után egy keresztény kolostor falai közé menekült. Miután a törökök bevették Konstantinápolyt, az ortodox kereszténység fővárosát, Vlad 1456-ban visszatért öröklött trónjára, és ettől kezdve négy évig hihetetlen leleményes kegyetlenséggel uralkodott.

Minden ok nélkül feldúlt egy vele baráti viszonyban álló várost, ennek 10 ezer polgárát megkínoztatta, sokat karóba is húzatott. Ekkor tett szert új nevére: Tepes, vagyis „karóba húzó". Leghírhedtebb tömegmészárlását 1460 Szent Bertalan napján követte el, ekkor az egyik erdélyi városban 30 ezer embert húzatott karóba.

A bukás és a „feltámadás"

Amikor a török udvar követei nem vették le jelenlétében a turbánjukat, megparancsolta, hogy szögezzék a koponyájukhoz - ez nyilvánvalóan a függetlenség arcátlanul merész kinyilvánítása volt. Tehát szadizmusa nem csupán romlott lelkéből eredt, tettei mögött komoly politikai indokok is húzódtak. De bármily barbár volt, hatalmas hírnevet szerzett a keresztény Európában, számos Duna menti várat foglalt vissza a törököktől, és seregével csaknem a Fekete-tengerig hatolt, a nemzet hőse lett.

Bukását - nem meglepő módon - saját népének köszönhette. Valószínő, hogy maguk a havasalföldiek undorodtak meg saját „hősies" uralkodójuk büntető módszereinek bámulatos változatosságától, amelybe az elevenen megfőzéstől és megnyilazástól az égetésig és a csonkításig minden belefért. Hogy megszabaduljanak tőle, hamisított levelekkel gyanúba keverték, azt állítva, hogy összejátszik a törökökkel. A megvádolt Drakulát Hunyadi Mátyás tizenkét évre börtönbe csukatta árulás miatt.

Egyes históriák szerint börtönévei alatt Drakula - aki fondorlatosan elbővölő személyiség lehetett - összebarátkozott őreivel, akik segítőkészen ellátták egerekkel és más kis állatokkal, hogy a cellájában karóba húzhassa őket, csak úgy, a maga örömére.

1474-ben tisztázták a vád alól, és kiszabadult. Két évvel később - immár harmadszor - bejelentette igényét a havasalföldi trónra. Két hónappal ezután, 45 éves korában, mikor ismét részt vett egy törökök elleni csatában, megölték. Fejét levágták, és mézben konzerválva trófeaként küldték a szultánnak, testét jeltelen sírba temették.

De Drakula nem halt meg igazán. A romániai parasztgyerekek nemzedékeit riogatták a „Jó legyél, vagy elvisz a Drakula" fenyegetéssel, de él az a hit is, hogy karóba húzó fejedelem visszatér a halálból, ha népét veszély fenyegeti.

A védelmező hős, és a gonosz karóba húzó szörnyeteg kettős legendája ihlette Stokert a vámpír-gróf alakjának megformálásakor. Nem sejtve, hogy saját kitalált figurája is szembeszegül az elmúlással. A nevét viselő filmek, játékok, sőt élelmiszerek továbbra is jól fogynak a piacon. A gróf alakjától ihletett vámpírtörténetek pedig óriási, borzongani vágyó tömegeket vonzanak a moziba.

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°

Oldal: Érdekes cikkek
Minden amit a vámpírokról tudni akartál... - © 2008 - 2024 - vampire-forever.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat